Az életkorral egy nő reproduktív funkciója változik, a menopauza akkor következik be, amikor nincs menstruáció. A nő testében zajló fiziológiai változások következtében a nõi testben - az ösztrogénben - a legfontosabb hormon csökken. Ez a hüvelyhám elvékonyodásának következménye, a tejsav szintje csökken, és éppen ellenkezőleg, a hüvelyi pH emelkedik. Az ilyen kóros mikroflórák gyulladásos betegségeket okozhatnak. Ilyen betegségek közé tartozik az atrófiás vaginitis (szenilis colitis, szenilis atrófiás vaginitis). A menopauza kezdete után öt évvel korábban jelentkezik.
Atrófiás vaginitis: okai
A vaginitis fő okai a következők:
- a mesterséges menopauza következtében fellépő ösztrogénszint csökkenése (pl. műtét után vagy sugárterápia eredményeként);
- általános fiziológiai változások a szervezetben, ami az ember alapvető szerveinek és rendszereinek öregedését okozza.
Postmenopausális atrophiás vaginitis: tünetek
Egy nő kényelmetlen érzést tapasztalhat az atrófiás vaginitis jelenlétében, és több jelet megfigyelhet:
- égő fájdalom;
- szárazság a hüvelyben;
- viszketés;
- égő;
- Dyspareunia (fájdalom az egyesülés előtt, alatt vagy után);
- gyakori vizelés vagy hamis vágy;
- Hosszú ideig ritka foltos foltosodás lehet;
- A pubic régióban és a szájszárazságban a kopaszodás jelei figyelhetők meg.
Mivel a hüvely falának hajszálerei elég vékonyak, a partnerrel való legkisebb kapcsolat esetén vérzés léphet fel. Bizonyos esetekben a nő a hüvelyfal lecsupaszításával van jelölve.
Postmenopausális atrophiás vaginitis: megelőzés és kezelés
Fontos, hogy az idősebb nők a lehető legtöbb tejterméket vegyék be a táplálékukba, ami pótolja a hüvely mikroflóráért felelős hasznos lactobacilli hiányát.
Az atrofiás vaginitis kialakulásának megakadályozásának egyetlen hatékony módja a megfelelően kiválasztott hormonterápia. A gyógykezelést a menopauza megjelenése után másfél-három évig kell megkezdeni. Ebben az esetben nagyobb az esély arra, hogy egy nő elkerülje az ilyen betegséget.
A megelőzés érdekében legalább naponta kétszer mossa ki a külső nemi szerveket a kálium-permanganát vagy a zsálya infúzió hozzáadásával. Az ilyen mosást azonban legfeljebb négy napig kell elvégezni, különben a nő lelassíthatja a hüvelyi mikroorganizmus élettani helyreállítását.
Ilyen diagnózis esetén nem szükséges a nő kórházi ellátása, a kezelés járóbeteg alapon történik.
Az orvos előírhatja, hogy az ösztriolt kúpok vagy kenőcs formájában kapják. Két héttel éjszakánként kell beadni a hüvelybe.
A szisztémás hatásokkal rendelkező gyógyszereket öt éven belül el kell fogyasztani. Ezek közé tartoznak: tibolon, angelic, estradiol, egyéni, cliogest, klimodien.
Legalább kétszer a naptári év során, egy nőnek meg kell látogatnia a nőgyógyászra a kolposzkópiára, a colpositiszre és a hüvely pH-értékének megállapítására.
Megfelelő kezelés hiányában apró fekélyek jelenhetnek meg a hüvely falán.
A kezelés időben elkezdődött, a prognózis általában kedvező: a nő kényelmetlensége eltűnik, a hüvelyi falak mikrocirkulációja és tónusa helyreáll. A hormonpótló kezelés lehetővé teszi az ösztrogén szintjének fenntartását az előírt szinten.