A kuveler méh olyan tünetek komplexe, amely veszélyes a terhes nő életében, ami a vérzés kialakulásával jár együtt, mivel a méhlepény gyengülése és a vér beléptetése a méh izomzatába történik.
Ez a kórtörténet 0,5-1,5% gyakorisággal fordul elő.
Az uterus Kuvelerát méh-placentáris apoplexia néven is nevezik. Ezt a szindrómát először AS Couvelaire, francia nőgyógyász 1912-ben írta le. Ezért a név.
A Kuveler-szindróma tünetei
Ez a szindróma az ágyéki régióban gyorsan növekvő fájdalmakkal szembesül, amelyek hasonlóak a kísérletekhez, a szorongáshoz, az émelygéshez, a hüvely véres természetétől való kis kiürüléshez.
Ezt a körülményt a magzat éles és erőteljes mozgása, a szívverés minőségének változása jellemzi, idővel elveszítik a ritmust és alig hallhatók. A magzatot a méhben lehetetlen érezni.
Ezenkívül mérgező károsodás van az érrendszerben, ami vérzést eredményez a méh, a nemi szervek és azon túl.
A hipovolémiás sokk, az atonikus vérzés, a szepszis kialakulásának veszélyével összefüggésben a méh-placenta apoplexia helyzete kedvezőtlen prognózissal jár, mivel egy nő életét fenyegeti. Ezért sebészeti beavatkozást igényel.
Az idő előtti placenta elzáródásának okai
Ez a szindróma általában terhes nők késői gestózisában fordul elő, különösen pyelonephritis, magas vérnyomás, cukorbetegség, akut vírusfertőzések, máj- és szívbetegség esetén.
Szülés közben a Kuveler-szindróma megkülönböztetett munkával, rövid köldökzsinórral, gyomor sérüléssel, a húgyhólyag késői kipukkanásával, polihidramniók esetén a gyors vízkiömléssel, a krónikus fetoplaciens elégtelenséggel és a placentának a fibrómás csomópontok helyére fejlődik.
A szindróma kialakulásának megakadályozása csökkenti a szomatikus megbetegedésekkel és késői gestózissal járó terhes nők időben történő kezelését; valamint óvatos hozzáállást a születési folyamathoz.