Az élet első másodpercétől kezdve a külvilág külsõ ingerei kezdenek eljutni ránk - fény, zaj, íz, illat. Így kezdődik a környező világ érzékszervi megismerése az érzékszervi érzéseink érintkezéséből külső ingerekkel. Így hozhatunk létre képeket a világról az agyunkban, amelyek az észlelés képét alkotják.
Érzékszervi érzések
Öt érzékszervi érzésünk van, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy érzékeljük a világ érzéki ismeretét, és készítsünk "penészgombákat", "fényképeket" és minden más külső objektumot a fejünkben:
- szaglásérzék;
- A tapintás;
- hallás;
- ízlés szerint;
- látás.
Ha az egyik érzékelő érzés elvész, akkor mások érzékenyebbé válnak, és megpróbálják kompenzálni a hiányzó érzés elvesztését. Egyébként az érzékszervi érzékelésünk minősége a képzéstől függ, vagyis tudáselméleti szintet fejleszthetünk.
Az észlelés észlelése más
Ugyanakkor a különböző emberek ugyanazt a témát különbözteti meg. A halakkal foglalkozó filozófus azon gondolkodik, hogy mindannyian az üvegfalak rabszolgái vagyunk, a közgazdász kiszámítja, hogy vajon nyereséges-e fajta halat termelni, és a zoológia beszélni fog a fiziológiai jellemzőkről - az uszony szerkezete, az egyén viselkedése az ő társadalmában, az élelmiszer / az állatok szükségleteit.
Ezért a világ megítélése nagymértékben függ minden egyes ember tudásának, tapasztalatának és gondolkodásának módjától.
ábrázolás
A világ bármely tárgya számos jellemzővel rendelkezik, és tulajdonságai alapján nem egy kép. A képek az alma savának vagy édességének, színének, ízének, puhaságának vagy keménységének. Mindez teljes egészében és észlelés .
Az észlelés érzéki állapota azonban nem létezhet objektumok nélkül. Az agyunkban lévő képek nélkül létező objektumok léteznek, de nincs objektum nélküli kép. Például a dzsungel. A világban lehet egy dzsungel, függetlenül attól, hogy tudjuk-e létezésüket, vagy sem, de az agyuk képmása közvetlenül kapcsolódik a jelenlétükhöz a világban.
Ezenkívül a téma tökéletesebb, mint a kép. Ezért ugyanazt a filmet ismételten megnézhetjük, és minden alkalommal új, korábban nem látott részleteket nyithatunk meg. És éppen ezért a gondolkodás és az érzékszervi megismerés elválaszthatatlan társa lehet az ember életében. Érzékszervi érzékek után érzékeljük az egyéni dolgokat, objektumokat, jelenségeket és gondolkodást, lehetővé téve a dolgok lényegét, a természet törvényeit és a világegyetemet, hogy mélyebben ássanak, mint az objektumok rendes jellemzőit.