Emlékezzünk a polgároknak az államuk politikai életében való részvételére. A választásokon való részvételt csak azok a személyek fogadják el, akik elérték a korhatárt, vagy többséget. Ugyanakkor az ókori Görögországban például minden szabad ember, aki tizenkét éves volt, korát tekintették. A legtöbb modern országban csak akkor lehet kifejezni véleményét és részt venni a szavazásban, ha egy személy 18 éves kor alatt van.
Így kiderül, hogy egy kisgyermeknek nincs joga egyáltalán, amelyre a szülei jogosultak. Tehát miért különböznek a gyermek jogai a felnőttek jogaitól? És honnan származik ez az egyenlőtlenség? Próbáljuk megérteni ezt a kérdést.
A gyermek és a felnőtt egyenlő jogokkal rendelkezik?
Természetes, hogy minden nép és kultúra korlátozza a fiatal gyerekeket jogaikra. Az elismert egyenlőség ellenére a valóságban kiderül, hogy annál idősebb leszel, annál több jogot szerez. Mindenekelőtt ez a gyerekek gondozásának köszönhető, mert nagyrészt tapasztalatlanok, ami azt jelenti, hogy öntudatlanul veszélyeztethetik saját életüket és egészségüket.
Ráadásul a gyermekek sokkal gyengébbek, mint a felnőttek, és nem vállalnak teljes felelősséget a cselekvésért. Természetesen ideális esetben a kiskorú gyermek jogainak korlátozása kizárólag olyan kérdésekkel járhat együtt, amelyekben tapasztalatlansága és az oktatás hiánya másokat vagy önmagát árt. A gyakorlatban ez nem mindig így van. Nagyon gyakran különböző helyzeteket lát,
Eközben a legtöbb modern államban továbbra is tiszteletben tartják a gyermek alapvető jogait. Napjainkban mind a gyermekek, mind a felnőttek joga van az élethez, az erőszaktól, a méltóságteljes bánásmódtól, a családtagjaikhoz és közeli hozzátartozóikhoz fűződő kapcsolatokhoz, a fejlődés kedvező kulturális, fizikai és társadalmi-gazdasági feltételeihez, .