Nagyon kevés ilyen szerencsés ember a gyönyörű fele a társadalom, aki sikerült elkerülni az élesztő colpitis. Ennek a betegségnek a jellemzője, közismertebb nevén duzzanat, a hüvelyi nyálkahártya gyulladása. Az élesztőgyulladás nem specifikus colitis-t jelent, mivel megjelenésének oka a Candida gomba aktív reprodukciója. A gomba mennyiségének növekedése dysbacteriosist, a szájüregi szájnyálkahártya gyulladását okozhatja a genitális területen élesztőgyulladás vagy vaginitis formájában. A fejlesztéshez számos tényező járul hozzá:
- hormonális kudarc (ez az oka annak, hogy az élesztőgyulladás gyakori a terhesség alatt);
- antibakteriális terápia (az antibiotikus kezelés hátterében az élesztőgyulladást okozhatja);
- csökkent immunitás;
- nemi betegségek;
- stressz és depresszió;
- az endokrin rendszer megsértése;
- kiegyensúlyozatlan táplálkozás.
Élesztőgyulladás kezelése
Mint már korábban említettük, sok nő tud öntudatosan, de az élesztőgyulladás megfelelő kezelését minden esetben csak az orvos fogja mondani.
Ha észrevetted a következő jeleket, érdemes azonnal kapcsolatba lépni egy orvossal, mivel az élesztőgyulladás öngyógyítása csak károsíthatja:
- fehér fojtott kisülés ;
- viszketés és égetés a hüvelyben;
- fehér bevonat a szájban;
- fájdalmas vizelés.
Általánosságban elmondható, hogy az élesztőgyulladás kezelését a következőkre osztják:
- antibakteriális kezelés;
- helyreállító eszközök vétele;
- étrendhez való ragaszkodás.
Szükségszerűen magában foglalja a kúpokkal, kenőcsökkel, fecskendezéssel, fürdőkkel történő helyi kezelést, a természetes mikroflóra helyreállítását a hüvelyben.
Ezzel szemben az élesztőgyulladás kezelésének folyamata a terhesség alatt lényegesen bonyolult, mivel az engedélyezett gyógyszerek spektruma jóval kisebb. De az élesztőgyulladás gyakrabban fordul elő a terhesség alatt, ezért kötelező kezelést igényel. Mivel a nem kezelt gyulladás és a fertőzés terjedése rossz lehet a magzat számára.
Az élesztőgyulladás a férfiakban
Az élesztőgyulladás ismerős a férfiaknál. Hasonló a női tünetekhez hasonlóan, de sokkal kevésbé aktív formában. A hím fiziológiája nem járul hozzá a teljes szimptomatológia kialakulásához. Ráadásul ez a betegség nem tulajdonítható a szexuális úton terjedő fertőző betegségek számának, inkább egyfajta jelzést jelent a saját szervezetében fellépő zavarokkal szemben.