A nőgyógyász rendszeres megelőző vizsgálata szükségszerű, még akkor is, ha nincs olyan riasztó jel, amely a betegség jelenlétét jelzi. Az ilyen nőbetegség, amely a méhnyak és a nyaki csatorna hüvelyi részén lévő epithelium sejtjeire hat, mint a méhnyak leukopátiája, nem okoz kellemetlenséget vagy fájdalmas érzést a betegben. A nyaki leukoplakia tünetei egyszerűen hiányoznak. Nagyon ritkán lehet csak enyhe viszketés. Ez a kóros folyamat jóindulatú. Ha az időben nem észlelhető és a kezelés nem kezdődik meg, akkor a betegség méhnyakrákká alakulhat át.
A leukoplakia típusai:
- pikkelyes (a méhnyak epitéliuma elveszti a glikogént, melynek eredményeképpen megköt, megdől, sűrűsödik és a fehér vagy szürke plakkok formájában jelentősen kiolvad a felszín felett);
- a méhnyak vékony vagy egyszerű leukoplakia (vizuális vizsgálat során gyengén látható, további laboratóriumi vizsgálatokra van szükség annak diagnosztizálására).
A cervicalis leukoplakia okai
A méhnyak epithelialis szövetében bekövetkező változások okai a következők:
- a petefészkek működési zavarai;
- vírusfertőzések (herpesz, papillomavírus és mások);
- erózió;
- trauma;
- a hormonális egyensúly megsértése.
Leukoplakia diagnózisa:
- Kiterjesztett coloszkópia (a sejteket nagyítással vizsgáljuk akár harmincszor is, miközben Lugol oldatát használjuk a plakkok méretének és kontúrjának meghatározására);
- citológiai vizsgálat (a hüvelyi nyálkahártyából vett kenet, amelyben keratinizált sejteket észleltek);
- szövettani vizsgálatokat (ebből az elemzéshez egy érintett szövetet veszünk, és az atipikus sejtek jelenlétét, azaz a méhnyakrákot) ellenőrizzük.
Egyidejű kötelező vizsgálatot végeznek a papillomavírus azonosítására.
Hogyan kezeljük a méhnyak leukoplakia-ját?
A leukoplakia kezelését kizárólag sebészi beavatkozással végezzük.
A hagyományos gyógyászati módszerek használata elfogadhatatlan (tamponok olajokkal és tinktúrákkal), mivel a legtöbb esetben sejtnövekedést okoz, és méhnyakrákhoz vezet.
A kezelés alatt és másfél hónappal ezt követően nem ajánlott szexuális életet alkalmazni, és olyan kémiai fogamzásgátlókat kell alkalmazni, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a méhnyakot.