A Guillain-Barre-szindrómát a perifériás idegrendszerre ható egyik legveszélyesebb betegségnek tekintik. Nagyon kellemetlen következményekkel járhat, és ha a nem megfelelő kezelés minden harmadik személy újraélesztéséhez vezet.
Guillain-Barre-szindróma okai
Mivel bizonyos, hogy pontosan mi okozza az SGB-t, még a legtapasztaltabb szakemberek sem, a betegséget idiopátiás polineuropátiának nevezték. Úgy gondolják, hogy a betegség előfordulása és fejlődése az immunrendszer meghibásodásával jár együtt. Nagyon valószínű, hogy a fertőző betegségek megelőzik a szindrómát. Miután a szervezet legyőzi a fertőzést, az immunitás megkezdi a saját mielin burkolatát. Az általa termelt antitestek negatívan befolyásolják az idegszöveteket és folyamatokat, amelyek részt vesznek a szervek és az izmok beidegzésében.
A Guillain-Barre-szindróma első megnyilvánulása általában néhány héttel a következő betegségek után jelentkezik:
- ARVI, ARI;
- vírusos bélgyulladás;
- herpeszes fertőzések;
- mononukleózis;
- cytomegalovírus ;
- a lupus erythematosus.
Néha akut polyradiculitis - más néven szindróma - kezdi a műtét után súlyos sérüléseket okozni. A betegségre hajlamos betegség rosszindulatú daganatok. Gyakran előfordul, hogy a GBS-t olyan betegeknél diagnosztizálják, akik HIV fertőzöttek.
A Guillain-Barre-szindróma tünetei
A betegség fő tünete a végtagok gyengeségének megjelenése. Az izomtónus jelentősen csökken, és az ín reflexek túlságosan lassúak. A vereség általában a lábakkal kezdődik. Kevésbé érzékenyek, bizsergő érzés. Idővel a betegség a kezébe kerül. Ha nem kezdi el a kezelést időben, akkor a gyengeség terjed a szervezet egészére. A szakembereknek olyan ügyekkel kellett szembenézniük, ahol a páciensek légzési izmok annyira nyugodtak voltak, hogy a létfontosságú tevékenységet mesterséges szellőztető berendezéssel kellett fenntartani.
Ismertesse a betegséget és más jeleket Kezelés és rehabilitáció Guillain-Barre-szindróma után lehet szükség olyan tünetek megjelenése esetén, mint például:
- alacsony fokú láz ;
- izomfájdalom;
- izzadás;
- a végtagok csillogása;
- a szemmozgások megsértése;
- a "ragacsosok" érzete a végtagokban;
- aritmia;
- a beszéd megszegése és a nyelési reflex;
- a vizelet visszatartása;
- fokozott vérnyomás;
- bélrendszeri rendellenességek;
- fájdalom az ágyéki régióban;
- tachycardia.
A Guillain-Barre-szindróma diagnosztizálása és kezelése
Még a modern laboratóriumi tanulmányok sem képesek teljes bizonyossággal diagnosztizálni a GBS-t. Páciens vizsgálatakor a szakorvosnak figyelembe kell vennie a tüneteket. Nem lesz felesleges egy átfogó vizsgálat, beleértve az ágyéki lyukasztást, elektromiográfiát és az idegimpulzusok vizsgálatát.
A betegség kezelése helyhez kötött. Az akut poliradikulitis leküzdésére általában humán immunglobulinokat alkalmaznak, amelyeket intravénásan adnak be. Az ilyen terápia a legfontosabb azoknál a betegeknél, akik önállóan nem mozoghatnak. Alternatív módszer a plazmaferezis. Az eljárás során minden toxin eltávolításra kerül a páciens véréből.
A Guillain-Barre-szindróma után fellépő gyógyulás meghosszabbítható. Ez feltétlenül magában foglalja a testmozgást, a masszázst. Sok beteg segíti a fizioterápiás eljárások rehabilitációját. Bizonyos esetekben beszédterapeuta szükséges.