Logikai gondolkodás

A modern lakosság nagy része, és nem gyanítja, milyen törékeny, akár egyáltalán mondhatjuk, finom, nem is olyan régen megszerezte a logikus gondolkodást. A múlt század közepétől az antropológusok sikerült meghatározniuk a "primitív" gondolkodás és a modern ember elméjének közötti jelentős különbségeket.

Például a "primitív gondolkodás" lényege abból áll, hogy nem képes ok-okozati kapcsolatot kialakítani, és összehasonlítani megállapításait a rendelkezésre álló tapasztalattal.

A gondolkodás különböző típusai különböznek az emberben:

1. Gyakorlati és elméleti.
2. Kreatív és kreatív.
3. Intuitív és logikus gondolkodás.
4. Autista és reális.
5. Vizuális-effektív, vizuális-figuratív és verbális-logikai gondolkodás.
6. Figuratív-logikus gondolkodás.

A mentális folyamatoktól függően a gondolkodás is megkülönböztethető:

1. Vizuális-hatékony (gondolkodás, manipulálás az objektív környezetben).
2. Pontosan objektív (a problémát egy meglévő objektum segítségével oldják meg),
3. Absztrakt-logikus gondolkodás (az ilyen típusú állatok esetében nincs jelen, 7 éves korú személynél alakul ki).

A fejlődés szintjén a legmagasabb szintű gondolkodás a logikai és verbális-logikai gondolkodás - a gondolkodás fajtája, amelyet logikai műveletekkel és fogalmakkal végzünk. Hosszú idő alatt alakul ki (7 és 20 év között) a különböző fogalmak és logikai műveletek asszimilálódásának folyamatában a tapasztalat, a tanulás során. Ez a fajta gondolkodás tökéletes az egész életen át.

A verbális-logikai gondolkodás jellemzői:

1. Ez a gondolkodás a jelenségek és tárgyak fogalmával foglalkozik, nem magával a jelenségekkel vagy képekkel.
2. Ez egy mentális síkon történik.
3. Számára nem szükséges az észlelt helyzetre támaszkodni.
4. Ezt meghatározott törvények szerint hajtják végre, szigorúan azt követően, hogy vannak valódi következtetések vagy helyes megoldások a vitatott probléma, feladatok.

Folytassuk a logikai gondolkodás részletesebb leírását.

A logikai (analitikus) gondolkodás egyfajta gondolkodási folyamat, amelynek során kész koncepciókat és logikai utasításokat használnak

Rendszerint három jelzésen alapul:

1. Ideiglenes (a folyamat időtartama).
2. Strukturális (szakaszos szakaszok).
3. A szivárgás szintje (eszméletvesztés, vagy fordítva, a döntés tudatosítása).

Vagyis a logikus gondolkodásnak egyértelműen kifejezett szerkezete, szakaszai vannak kifejezetten az emberi tudatban, és időben is bevetésre kerülnek. Mindezek a jellemzők alkotják a logikai gondolkodás fő részét.

A pszichológiában a gondolkodás alapvető formái is különböznek:

1. A koncepció (tükrözés az adott tárgy / jelenség általános és részletes tulajdonságainak emberi tudatosságában).
2. Ítéletek (az emberi gondolkodás alapvető formája, melynek eredményeképpen a folyamatok megerősítik a jelenségek vagy a valóság tárgyai, illetve jelek és tulajdonságaik közötti kapcsolatokat).
3. Következtetés (az új ítélet egy / több ítéletének visszavonása).

By the way, Sherlock Holmes volt egy nagyon fejlett képesség a logikus gondolkodás. A deduktív gondolkodási módszert alkalmazta, amely az egyik következtetés (az érvelés közös tényezőkből egyetlen következtetésre vezethető le).

A logikus gondolkodás fejlesztése és képzése

Függetlenül attól a ténytől, hogy az óvodából tanítunk egy bizonyos program keretében és a legcsekélyebbre a végrehajtástól való eltérést rossznak, elfogadhatatlannak tartották, a logikus gondolkodást képes és fejleszteni kell és fel kell dolgozni, még felnőttkorban is.

Tehát ne erõteljesen beszéljünk arról, hogyan lehetne javítani és növelni a logikus gondolkodást, csak a legegyszerûbb feladatokat, logikai játékokat kell megoldanunk:

• Charades, rejtvények, rejtvények.
• Sakk, mahjong, japán keresztrejtvények.
• Számítógépes játékok (elektronikus társasjátékok, küldetések).

Minél összetettebb feladat, és annál kevesebb időre van szükség a megoldáshoz, annál gyorsabban fejlődik a logikus gondolkodásod.